Nagyvárad: a Sebes-Körös kettészelte, híres erdélyi városban rengeteg szép épület található: a Barokk palota, a színház épülete, a Sas-palota vagy az ország legnagyobb barokk temploma: a Nagyváradi Bazilika. A város régi főterén, a Szent László téren minden nagyváradi felekezet templomot emelt.
Kolozsvár: a Monarchia idejében Erdély fővárosa, itt székelt az erdélyi diéta (országgyűlés). Építészetében legjellemzőbb a gótika. Szép példája ennek a Farkas utcai református templom, Mátyás király szülőháza, a Szent Mihály templom, melynek déli oldalán áll Mátyás király lovasszobra.
Marosvásárhely: Székelyföld fővárosa az erdélyi művelődés központja, nagymúltú, híres egyetemi város. Szép látnivaló a régi Városháza, a Kultúrpalota, a két Bolyai szobra és a Teleki Téka (könyvtár).
Székelyudvarhely: a Nagy-Küküllő partján épült város Hargita megye központja. A múltban nagy jelentoségű város volt, ugyanis itt volt a székely székek központja, amiket a székelyek főkapitánya irányított. Meglátogatjuk az innen nem messze található Szejkefürdőn található Orbán Balázs sírját. Orbán Balázs a székelyek híres folkloristája és útleírója volt, leghíresebb műve a hatkötetes Székelyföld leírása
Szováta: a Görgényi-havasok lábánál fekvő Medve-tó révén Szováta Erdély leghíresebb fürdővárosa. A tó sótartalma eléri a 4 %-ot, ami az átlagos tengervíz sótartalmának több, mint tízszerese. A víz hőmérséklete a felszínen kb. 25 °C, de nagyobb mélységekben rohamosan növekszik. A tóban alig lehet úszni a nagy sótartalom miatt.
Parajdi sóbánya: ezen a vidéken már az ókorban is bányásztak sót. Ma Parajdon egy mélyművelésű sóbányába lehet lemenni, melynek legalsó szintjeiben ma is folyik a termelés, ugyanakkor más részében szanatórium működik. A bánya termei igazi látványossággal szolgálnak, egyik helységében egy kápolna is helyet kapott.
Korond: aki csak Székelyföldön jár, nem mulaszthatja el, hogy elmenjen Korondra, a székely fazekas művészet központjába. Az itt készült termékek világhíresek. Lehetőség van különféle székely emléktárgyak, használati tárgyak vásárlására; a falu főutcája egy óriási kirakodóvásár.
Farkaslaka: Tamási Áron szülőfaluja. A falu híres népművészeti szőtteseirol. Meg lehet nézni, hogyan készülnek az anyagok régi, hagyományos szövőszéken. A falu híres székelykapuiról is.
Gyilkos-tó: a tó az 1838-as földcsuszamlás hatására duzzadt föl a Békás-szorosban. A hegyoldalról lezúduló sziklák elzárták a Békás-patak útját és így keletkezett a tó. A vízből még kilátszanak az egykori, elpusztult fenyőfák csúcsai.
Békás-szoros: A Keleti-Kárpátok legnagyobb szurdoka több km hosszú, oldalfalai 200-300 m magasak. A szorosban futó Békás-patak hatalmas kősziklák között zúgva rohan keskeny sziklamedencéjében
Szent Anna-tó: az egykori vulkánok nagyszerű emléke ez a kristálytiszta vizű tó. Egy régi kialudt kráterben található (tehát ún. krátertó) 950 m magasan, miközben a tavat körben 1300 m magas hegyek veszik körül. Az egykori vulkán másik kráterében található a Mohos-láp, melynek mocsári tőzegmoha-ritkaságai szigorúan védettek.
Segesvár: az erdélyi szászok egyik fontos szellemi központja. A város szimbóluma az Óratorony, melynek csodálatos figurás óraszerkezetét 1648-ban építették meg. Fontos látnivalók még a gótikus kolostortemplom, az evangélikus vártemplom és a temetőkápolna. Nagyon szépek a várfal bástyái, tornyai is. Annak idején minden tornyot egy-egy céh volt köteles védeni és ok feleltek a karbantartásért is. Az egykori 17 toronyból szinte még mind látható ma is .
